Innomedical

Újraélesztés és AED: mit tehet egy laikus az első percekben?

Balla Attila — Thu, 08 Oct 2026 17:12:50 +0000

Újraélesztés és AED: mit tehet egy laikus az első percekben?

Miért fontos az első néhány perc?

Egy hirtelen keringésmegállás bárhol bekövetkezhet: otthon, munkahelyen, sportlétesítményben vagy közterületen. Ilyenkor a beteg nem reagál, és nem lélegzik normálisan. Az életmentés szempontjából döntő jelentőségű, hogy a környezetében tartózkodók időben felismerjék a helyzetet, segítséget hívjanak, és megkezdjék az újraélesztést. Az újraélesztés és az AED használatának alapvető ismeretei ezért mindenki számára fontosak lehetnek, hiszen a gyors cselekvés életet menthet. A mentőszolgálat kiérkezéséig a laikus segélynyújtók is sokat tehetnek. A korán megkezdett mellkaskompresszió és az automata külső defibrillátor (AED) mielőbbi használata jelentősen javíthatja a túlélés esélyét. Az újraélesztés alaplépéseinek megismeréséhez nincs szükség egészségügyi végzettségre. A megfelelő oktatás és gyakorlás segíthet abban, hogy vészhelyzetben magabiztosabban cselekedjünk.

Hogyan ismerhető fel a keringésmegállás?

A keringésmegállás felismerésének két alapvető jele, hogy az érintett személy nem reagál és nem lélegzik normálisan. Fontos tudni, hogy a ritka, szabálytalan, hörgő vagy kapkodó légzés nem tekinthető normális légzésnek. Az úgynevezett agonális légzés keringésmegállás esetén is előfordulhat, ezért nem szabad miatta késleltetni az újraélesztést. Ha valaki nem reagál, azonnal hívjuk a 112-t. A mentésirányító segíthet a légzés megítélésében, és telefonon végigvezethet az újraélesztés lépésein.

Az újraélesztés alaplépései felnőtteknél

1. Ellenőrizzük a helyszín biztonságát és a reakcióképességet!

Szólítsuk meg az érintettet, és óvatosan rázzuk meg a vállát. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért.

2. Hívjuk a 112-t, és hangosítsuk ki a telefont!

Kövessük a mentésirányító utasításait. Ha van más segítő, kérjük meg, hogy hozzon AED-t.

3. Ellenőrizzük a légzést!

Nyissuk meg a légutat a fej hátrahajtásával és az áll megemelésével, majd 10 másodpercig figyeljük, hogy normálisan lélegzik-e. Ha nem, kezdjük meg az újraélesztést.

4. Kezdjük meg a mellkaskompressziókat!

A mellkas közepén, nyújtott karral végezzünk nyomásokat, percenként 100–120-as ütemben, felnőtteknél 5–6 cm mélységig. Minden nyomás után engedjük a mellkast teljesen visszaemelkedni. Ha tanultuk és vállaljuk a befúvást, alkalmazzuk a 30 mellkaskompresszió és 2 befúvás arányát. Ellenkező esetben folyamatos mellkaskompressziókat végezzünk.

5. Használjuk az AED-t, amint rendelkezésre áll!

Kapcsoljuk be a készüléket, helyezzük fel az elektródákat az utasítások szerint, és kövessük a hangutasításokat. Ritmuselemzéskor és sokkleadáskor senki ne érjen a beteghez.

6. Folytassuk az újraélesztést!

A készülék utasításainak megfelelően folytassuk a mellkaskompressziókat, amíg a mentőszolgálat át nem veszi az ellátást, az érintett egyértelmű életjeleket nem mutat, vagy más körülmény miatt nem folytatható a segítségnyújtás.

Újraélesztés és AED – hogyan segíti a defibrillátor az életmentést?

Az AED (Automated External Defibrillator) olyan automata külső defibrillátor, amely képes elemezni a szív elektromos működését, és megállapítani, hogy szükség van-e elektromos sokkra. A készülék hangutasításokkal – egyes típusok vizuális jelzésekkel is – segíti a felhasználót. Az AED nem minden keringésmegállás esetén javasol sokkot. Ha a készülék nem észlel sokkolandó ritmust, nem engedélyezi a sokkleadást, és az újraélesztés folytatására utasít. Az AED használatához nem szükséges egészségügyi végzettség. Ugyanakkor a gyakorlati BLS–AED oktatás fontos segítséget jelenthet a gyorsabb felismeréshez, a helyes mellkaskompresszióhoz és a készülék magabiztos használatához.

Miért fontos az AED gyors elérhetősége?

Az AED csak akkor tud segítséget nyújtani, ha a készülék időben rendelkezésre áll, működőképes, és a jelenlévők megtalálják. Ezért az elhelyezésnél több szempontot is érdemes figyelembe venni: könnyű megközelíthetőség, egyértelmű jelölés, megfelelő tárolás, rendszeres ellenőrzés és a környezetben dolgozók felkészítése. A készülék beszerzése önmagában nem jelent teljes felkészültséget. Az elektródák és energiaforrások állapotát, a készülék készenlétét és az üzemeltetés feltételeit is folyamatosan biztosítani kell. Kapcsolódó következő cikkünkben részletesen bemutatjuk, mit jelent az AED hosszú távú üzemeltetése és készenlétének biztosítása.

Szív City – amikor a közösség is részt vesz az életmentésben

A hirtelen keringésmegállás esetén a gyors segítségnyújtás kulcsfontosságú. A mentőegységek érkezéséig a helyszín közelében tartózkodó, újraélesztésre felkészült önkéntesek is fontos szerepet játszhatnak az életmentésben. A Szív City egy magyarországi, közösségi életmentést támogató kezdeményezés, amely mobilalkalmazás segítségével kapcsolhatja össze a segítségre szorulókat a közelben elérhető önkéntes segítőkkel. A rendszer célja, hogy a megfelelő helyzetekben értesített önkéntesek mielőbb megkezdhessék az újraélesztést, és ezzel támogassák a mentőszolgálat munkáját.

Hogyan lehet csatlakozni a Szív City közösségéhez?

Az alkalmazás letöltésével és regisztrációval lehet csatlakozni az önkéntes életmentők közösségéhez. A megfelelő feltételek fennállása esetén, közterületi keringésmegálláskor a közelben tartózkodó regisztrált segítők riasztást kaphatnak, és a mentők kiérkezése előtt megkezdhetik az újraélesztést. A Szív City jelentősége túlmutat egy mobilalkalmazáson: azt mutatja meg, hogy az életmentésben a lakossági felkészültség, a közösségi összefogás és a gyors cselekvés egymást erősítő tényezők. Fontos: a Szív City nem helyettesíti a 112-es segélyhívást vagy a mentőszolgálatot. Keringésmegállás gyanúja esetén továbbra is azonnal segítséget kell hívni, és meg kell kezdeni az újraélesztést. További információ: Szív City – hivatalos weboldal.

Miért érdemes részt venni BLS–AED oktatáson?

Egy jól felépített gyakorlati képzésen a résztvevők megtanulhatják felismerni a keringésmegállás jeleit, megismerhetik a mellkaskompresszió helyes technikáját, és tréningeszközök segítségével gyakorolhatják az AED használatát. Az oktatás célja nem az, hogy a laikusok egészségügyi szakemberekké váljanak, hanem hogy felismerjék a vészhelyzetet, időben segítséget kérjenek, és képesek legyenek megkezdeni az életmentő beavatkozásokat. A képzés munkahelyi közösségek, intézmények, sportlétesítmények és más szervezetek számára is hasznos lehet.

Október 16. – az Újraélesztés Világnapja

Az Újraélesztés Világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmet, hogy a keringésmegállás első perceiben a közelben tartózkodók cselekvése kulcsfontosságú lehet. A közösségi életmentés hazai példája a Szív City kezdeményezés, amely 2017. október 16-án, az Újraélesztés Világnapján indult el. A kezdeményezés azt az alapelvet képviseli, hogy a mentők megérkezéséig a közelben tartózkodók segítsége életet menthet. Az életmentés közös felelősségünk. Az alapismeretek megszerzése, a gyakorlati oktatás és a megfelelően elhelyezett AED-készülékek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy közösség felkészültebb legyen a váratlan vészhelyzetekre.

Az Innomedical Trade szerepe az életmentési felkészültségben

Az Innomedical Trade Kft. AED-megoldásokkal, szakmai tanácsadással, BLS–AED oktatással és hosszú távú üzemeltetési támogatással segíti partnereit. Célunk, hogy a megfelelő készülék kiválasztása mellett annak elhelyezése, használata és folyamatos készenléte is átgondolt rendszer részét képezze. Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

Szakmai forrás: European Resuscitation Council – Guidelines 2025, Adult Basic Life Support.

A Újraélesztés és AED: mit tehet egy laikus az első percekben? bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.

ABPM vizsgálat – mit jelent a 24 órás vérnyomás-monitorozás?

Balla Attila — Tue, 29 Sep 2026 14:02:40 +0000

ABPM vizsgálat – mit jelent a 24 órás vérnyomás-monitorozás?

Egy rendelőben végzett vérnyomásmérés fontos információt ad az aktuális vérnyomásról, azonban csak egy adott pillanat állapotát mutatja. Az ABPM vizsgálat célja ezzel szemben, hogy hosszabb időn keresztül kövesse a vérnyomás alakulását. A vérnyomás ugyanis a nap folyamán folyamatosan változik: befolyásolhatja többek között a fizikai aktivitás, a stressz, a pihenés és az alvás.

Az ABPM vizsgálat – ambuláns vérnyomás-monitorozás – jellemzően 24 órán keresztül, előre meghatározott időközönként automatikusan méri és rögzíti a vérnyomást, miközben a páciens a megszokott napi tevékenységeit végzi.

Így nem egyetlen mérési értéket, hanem a vérnyomás nappali és éjszakai alakulásáról is részletesebb képet kaphatunk.

Mi az ABPM?

Az ABPM az angol Ambulatory Blood Pressure Monitoring kifejezés rövidítése, magyarul ambuláns vérnyomás-monitorozást jelent.

A vizsgálathoz a páciens felkarjára megfelelő méretű mandzsettát helyeznek, amely egy kisméretű, hordozható rögzítőegységhez kapcsolódik. A készülék meghatározott időközönként automatikusan elvégzi a vérnyomásmérést, és eltárolja az eredményeket.

A páciens ezalatt – az egészségügyi szakember utasításait követve – jellemzően folytathatja megszokott napi tevékenységét, így a mérések a rendelőn kívüli, valós élethelyzetekben is megtörténnek.

Az ABPM ezért az úgynevezett rendelőn kívüli vérnyomásmérési módszerek közé tartozik. A korszerű hipertónia-irányelvek fontos szerepet tulajdonítanak a rendelőn kívüli méréseknek a vérnyomás pontosabb megítélésében.

Hogyan történik a 24 órás vérnyomásmérés?

A vizsgálat kezdetén az egészségügyi szakember felhelyezi a megfelelő méretű mandzsettát és a hordozható rögzítőegységet, majd beprogramozza a mérési periódusokat.

A készülék ezt követően nappal és éjszaka is automatikusan méréseket végez.

A pontos mérési gyakoriság az alkalmazott protokolltól és készüléktől függhet. Diagnosztikai ABPM esetén például a NICE azt javasolja, hogy a páciens szokásos ébrenléti időszakában óránként legalább két mérés történjen, és a diagnosztikai értékelés legalább 14 érvényes nappali mérés átlagán alapuljon.

A páciensnek a mérés megkezdésekor célszerű lehetőség szerint megállnia, karját nyugalomban tartania, mert a mozgás befolyásolhatja a mérés sikerességét.

A vizsgálat végén az adatokat letöltik a készülékről, majd megfelelő szoftver segítségével értékelhetők a mért értékek és azok időbeli változásai.

Mit mutathat meg az ABPM vizsgálat?

Az ABPM egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyetlen vérnyomásértéket vizsgál.

A rögzített adatokból többek között értékelhető lehet:

a nappali vérnyomás alakulása,
az éjszakai vérnyomás alakulása,
a 24 órás vérnyomásprofil,
a vérnyomás napszakos változása,
valamint a rendelői és rendelőn kívüli értékek közötti eltérés.

Ez lényegesen több információt biztosíthat, mint egyetlen rendelői mérés.

Fontos azonban, hogy az ABPM eredményének klinikai értékelése egészségügyi szakember feladata. Egy-egy kiugró érték önmagában nem feltétlenül értelmezhető a teljes 24 órás mérési sorozat és a páciens klinikai állapotának ismerete nélkül.

Miért lehet más az otthoni és a rendelőben mért vérnyomás?

A vérnyomás nem állandó érték, ezért természetes, hogy különböző időpontokban eltérő eredmények születhetnek.

Van azonban két olyan jelenség, amelynél különösen fontos lehet a rendelőn kívüli vérnyomásmérés.

Fehérköpeny-hatás és fehérköpeny-hipertónia

Előfordulhat, hogy a rendelőben mért vérnyomás magasabb, miközben a rendelőn kívüli mérések alacsonyabb értékeket mutatnak.

A jelenség egyik oka lehet maga az egészségügyi környezethez kapcsolódó feszültség. A rendelőn kívüli mérések ezért segíthetnek annak megítélésében, hogy a magas rendelői értékek mennyire jellemzőek a páciens hétköznapi vérnyomására.

Maszkolt hipertónia

Ennek lényegében az ellenkezője is előfordulhat: a rendelőben mért vérnyomás nem magas, miközben a rendelőn kívül mért értékek emelkedettek.

Ezt nevezzük maszkolt hipertóniának.

Az ABPM és más rendelőn kívüli vérnyomásmérési módszerek ezért fontos szerepet tölthetnek be azokban az esetekben, amikor a rendelői és a hétköznapi vérnyomásértékek között eltérés feltételezhető.

Miért fontos az éjszakai vérnyomás?

Az ABPM egyik olyan lehetősége, amelyet a hagyományos rendelői vérnyomásmérés nem biztosít, az alvás alatti vérnyomás követése.

A vérnyomásnak normál körülmények között jellegzetes napi ritmusa van, és alvás közben általában csökken. Az éjszakai vérnyomás alakulása és az úgynevezett dipping státusz ezért további klinikai információval szolgálhat.

Az ESH ajánlásai az ABPM speciális indikációi között kifejezetten megemlítik az éjszakai vérnyomás és a dipping státusz vizsgálatát, például alvási apnoe, krónikus vesebetegség, diabetes, egyes endokrin hipertóniák vagy autonóm működészavar esetén.

Ez az egyik fontos különbség az ABPM és az alkalomszerű rendelői vagy otthoni vérnyomásmérés között.

ABPM vagy otthoni vérnyomásmérés?

A két módszer nem teljesen ugyanazt jelenti.

	ABPM	Otthoni vérnyomásmérés (HBPM)
Mérés módja	Automatikus, programozott	A páciens végzi
Időtartam	Jellemzően 24 óra	Több napon keresztül végezhető
Nappali mérés	Igen	Igen
Alvás alatti mérés	Igen	Jellemzően nem
Napi tevékenység közbeni adatok	Igen	Csak a konkrét mérési időpontokban
Hosszú távú önellenőrzés	Nem ez az elsődleges szerepe	Kifejezetten alkalmas lehet rá

Mindkét módszernek megvan a helye a vérnyomás ellenőrzésében. Ha az ABPM nem megfelelő vagy a páciens nem tolerálja, a NICE például otthoni vérnyomás-monitorozást javasolhat alternatívaként a hipertónia diagnózisának megerősítésére.

Mire érdemes figyelni az ABPM-vizsgálat alatt?

A vizsgálat célja, hogy a vérnyomás alakulását a lehető leginkább a páciens megszokott napi életvitele mellett rögzítse.

Ezért általában fontos, hogy a páciens az egészségügyi szakember utasításainak megfelelően viselje a készüléket, és ne változtassa meg indokolatlanul a napi rutinját.

A mérés alatt érdemes kerülni a mandzsetta és a készülék sérülését vagy nedvességgel való érintkezését, ha az adott készülék használati útmutatója ezt előírja. A mérés megkezdésekor a kar nyugalomban tartása segítheti az értékelhető mérési eredmény elkészítését.

Egyes esetekben a páciens tevékenységi vagy tüneti naplót is vezethet. Így az értékelés során összevethetővé válhatnak a vérnyomásváltozások például a fizikai aktivitással, pihenéssel, panaszokkal vagy más eseményekkel.

ABPM és Holter EKG – nem ugyanaz a vizsgálat

Az ABPM és a Holter EKG külsőre és a vizsgálat jellegét tekintve mutathat hasonlóságot: mindkettő hordozható eszközzel, hosszabb időn keresztül gyűjt adatokat a páciens mindennapi életvitele mellett.

A két vizsgálat azonban teljesen eltérő élettani paramétert mér.

Az ABPM a vérnyomást méri időszakosan egy felkari mandzsetta segítségével.

A Holter EKG ezzel szemben a szív elektromos aktivitását rögzíti elektródák segítségével, jellemzően folyamatosan.

Ezért az egyik vizsgálat nem helyettesíti a másikat. Bizonyos klinikai helyzetekben ugyanakkor mindkettő fontos információval szolgálhat.

Kapcsolódó cikk: Mi az a Holter EKG és hogyan működik?

Mikor lehet indokolt az ABPM vizsgálat?

Az ABPM alkalmazásáról minden esetben egészségügyi szakember dönt a klinikai helyzet alapján.

A szakmai ajánlások alapján szerepe lehet többek között:

a hipertónia diagnózisának megerősítésében,
feltételezett fehérköpeny-hipertónia esetén,
feltételezett maszkolt hipertónia esetén,
a vérnyomás 24 órás kontrolljának értékelésében,
rezisztens hipertónia vizsgálatában,
feltételezett alacsony vérnyomással összefüggő panaszok esetén,
valamint akkor, amikor az éjszakai vérnyomás és annak változása különösen fontos információ lehet.

A pontos indikációt és az eredmények értelmezését mindig a kezelőorvos határozza meg.

Több mint egyetlen vérnyomásérték

A vérnyomás dinamikusan változó élettani paraméter. Egy rendelői mérés ezért fontos, de csak egy adott időpont állapotát tükrözi.

Az ABPM 24 órás vérnyomás-monitorozás ezzel szemben nappali és éjszakai mérések sorozatával segíthet részletesebb képet alkotni a vérnyomás alakulásáról.

A technológia azonban önmagában nem elegendő. A megfelelő készülék, a helyesen megválasztott mandzsetta, a megfelelő mérési protokoll, a jó minőségű adatrögzítés és a szakszerű értékelés együtt teszi a vizsgálatot megbízható diagnosztikai eszközzé.

Ambuláns kardiológiai diagnosztika intézményi környezetben

Az ambuláns diagnosztikai rendszer kialakításánál nem kizárólag a készülék műszaki paramétereit érdemes figyelembe venni.

Fontos szempont lehet a pácienskomfort, az egyszerű felhelyezés és programozás, az adatok letöltése és kiértékelése, a szoftveres munkafolyamat, valamint a készülékhez kapcsolódó szakmai és műszaki támogatás.

Az Innomedical Trade Kft. kardiológiai diagnosztikai megoldásaival a megfelelő rendszer kiválasztásától a bevezetésen át a hosszú távú üzemeltetésig támogatja egészségügyi partnereit.

Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

A ABPM vizsgálat – mit jelent a 24 órás vérnyomás-monitorozás? bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.

Holter EKG és nyugalmi EKG – mi a különbség?

Balla Attila — Mon, 14 Sep 2026 11:08:25 +0000

Holter EKG és nyugalmi EKG – mi a különbség?

A nyugalmi EKG és a Holter EKG egyaránt a szív elektromos működéséről szolgáltat információt, mégsem ugyanarra a diagnosztikai helyzetre adnak választ. A legfontosabb különbség a vizsgálat módjában és időtartamában rejlik: míg a nyugalmi EKG rövid időszak alatt készít felvételt, a Holter EKG hosszabb időn keresztül követi a szív elektromos aktivitását, jellemzően a páciens mindennapi tevékenysége közben.

Ezért a két vizsgálatot nem egymás alternatívájaként érdemes kezelni. Más klinikai kérdések megválaszolásában lehetnek hasznosak, és sok esetben kiegészítik egymást.

Kapcsolódó cikk: EKG-vizsgálatok típusai: nyugalmi, terheléses és Holter EKG

Mit mutat a nyugalmi EKG?

A nyugalmi EKG során elektródákat helyeznek a páciens mellkasára és végtagjaira, majd rövid idő alatt rögzítik a szív elektromos aktivitását. A standard nyugalmi EKG jellemzően 12 elvezetéses felvételt készít, amely több irányból ad információt a szív elektromos működéséről.

A vizsgálat segítségével többek között a szívritmus, az ingerületvezetés, a QRS-komplexumok, valamint az ST–T szakaszok eltérései is vizsgálhatók. A standard 12 elvezetéses EKG alapvető jelentőségű vizsgálat számos kardiológiai eltérés felismerésében.

A nyugalmi EKG egyik legfontosabb előnye, hogy gyorsan elvégezhető, széles körben alkalmazható, és részletes információt ad a szív elektromos működéséről a felvétel időpontjában.

Ugyanakkor éppen a rövid vizsgálati időből következik az egyik korlátja is: ha egy ritmuszavar vagy más eltérés csak időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy a rövid EKG-felvétel alatt nincs jelen.

Mit mutat a Holter EKG?

A Holter EKG az ambuláns EKG-monitorozás egyik formája, amely hosszabb időn keresztül rögzíti a szív elektromos aktivitását.

A páciens mellkasára helyezett elektródák egy hordozható rögzítőegységhez csatlakoznak, így a monitorozás nem kizárólag a rendelőben történik, hanem a páciens mindennapi tevékenysége közben is folytatódhat.

A klasszikus Holter-monitorozás jellemzően 24–48 órás, de az alkalmazott rendszertől és a vizsgálat céljától függően hosszabb adatrögzítés is lehetséges. A hosszabb monitorozás különösen akkor lehet hasznos, ha a feltételezett eltérés vagy a páciens panasza nem folyamatosan, hanem időszakosan jelentkezik.

Fontos ugyanakkor, hogy a Holter-rendszerek elvezetésszáma is eltérő lehet. A ritmusmonitorozásra széles körben alkalmazott néhány elvezetéses rendszerek mellett 12 elvezetéses ambuláns EKG-rendszerek is léteznek, amelyek további morfológiai elemzésekre is lehetőséget biztosíthatnak.

Kapcsolódó cikk: Mi az a Holter EKG és hogyan működik?

Holter EKG vagy nyugalmi EKG?

A két vizsgálat legfontosabb különbségeit az alábbi táblázat foglalja össze:

	Nyugalmi EKG	Holter EKG
Vizsgálat jellege	Rövid EKG-felvétel	Hosszabb idejű EKG-monitorozás
Vizsgálati környezet	Jellemzően rendelőben	Mindennapi tevékenység közben
Elvezetések száma	Jellemzően 12 elvezetés	Rendszertől és vizsgálati céltól függően változhat
Időtartam	Rövid vizsgálat	Jellemzően 24–48 óra, egyes rendszereknél hosszabb
Fő előny	Részletes információ a vizsgálat időpontjában	Hosszabb időszak vizsgálata, időszakos eltérések rögzítésének lehetősége
Fő korlát	A vizsgálaton kívül jelentkező eltéréseket nem rögzíti	Az értékelhetőséget a monitorozási idő, az esemény gyakorisága és a felvétel minősége is befolyásolhatja

A különbségekből jól látható, hogy nem arról van szó, hogy az egyik vizsgálat jobb lenne a másiknál. Más időtávon és eltérő módon vizsgálják a szív elektromos működését.

Mikor lehet szükség hosszabb EKG-monitorozásra?

Ha egy páciens például visszatérő szívdobogásérzést, szédülést vagy ájulást tapasztal, de a nyugalmi EKG a vizsgálat időpontjában nem rögzíti a feltételezett ritmuszavart, indokolt lehet hosszabb ambuláns EKG-monitorozás.

A megfelelő monitorozási módszer kiválasztásánál fontos szempont, hogy milyen gyakran jelentkeznek a panaszok.

Gyakran, akár naponta jelentkező tünetek esetén a 24–48 órás Holter-monitorozás megfelelő megoldás lehet. Ritkábban vagy kiszámíthatatlanul jelentkező eseményeknél azonban más típusú, hosszabb időtartamú ambuláns EKG-monitorozási megoldás lehet célszerű. A monitorozási technológiák között a klasszikus Holter mellett többnapos folyamatos tapasz-EKG, külső esemény- vagy hurkrekorder, illetve bizonyos klinikai helyzetekben beültethető hurkrekorder is megtalálható.

Ezeket nem célszerű egyszerűen „hosszabb Holterként” kezelni: eltérő működésű monitorozási megoldásokról van szó, amelyek kiválasztását a klinikai kérdéshez és az események várható gyakoriságához kell igazítani.

Miért fontos a tünetek és az EKG-felvétel összevetése?

A Holter-vizsgálat során a páciens bizonyos esetekben tüneti naplót is vezethet, amelyben rögzítheti a panaszok időpontját és az akkor végzett tevékenységet.

A kiértékelés során így összevethető, hogy a páciens által érzékelt tünet időpontjában milyen szívritmus volt megfigyelhető.

Ez azért lényeges, mert például a szívdobogásérzés nem minden esetben jelent kóros ritmuszavart. A tünet és az objektív EKG-adat időbeli összevetése ezért fontos információt jelenthet a kivizsgálás során.

Mi befolyásolhatja a Holter EKG-felvétel minőségét?

A hosszabb monitorozási idő önmagában még nem garantálja az értékelhető EKG-felvételt. Az adatminőséget technikai és gyakorlati tényezők is befolyásolhatják.

A mozgásból származó műtermékek, az elektródák nem megfelelő tapadása vagy átmeneti leválása, illetve az elektróda és a bőr közötti kontaktus változása zavarokat okozhat a rögzített jelben.

Ezért a megfelelő bőrelőkészítés és elektródafelhelyezés, a páciens pontos tájékoztatása, valamint a megfelelő minőségű EKG-jel biztosítása egyaránt fontos része a vizsgálatnak.

A nyugalmi EKG és a Holter EKG kiegészítheti egymást

A nyugalmi EKG és a Holter EKG nem egymást helyettesítő vizsgálatok.

A standard, jellemzően 12 elvezetéses nyugalmi EKG részletes információt ad a szív elektromos működéséről a vizsgálat időpontjában. A Holter-monitorozás ezzel szemben hosszabb időszakot követ, így lehetőséget teremthet az időszakosan jelentkező ritmuszavarok és más EKG-eltérések rögzítésére.

A megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása mindig a klinikai kérdéstől, a panaszoktól, azok gyakoriságától és az egészségügyi szakember döntésétől függ.

Korszerű EKG-diagnosztika intézményi környezetben

Az EKG-diagnosztikai rendszer kialakításánál ezért nem kizárólag egy-egy készülék műszaki paramétereit érdemes vizsgálni.

Fontos szempont lehet, hogy az intézményben rendelkezésre álló nyugalmi és ambuláns EKG-megoldások hogyan illeszkednek a diagnosztikai munkafolyamatba, hogyan történik az adatok rögzítése, kezelése és kiértékelése, valamint milyen szakmai és műszaki támogatás kapcsolódik a rendszerhez.

Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

A Holter EKG és nyugalmi EKG – mi a különbség? bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.

Mi az a Holter EKG és hogyan működik?

Balla Attila — Fri, 11 Sep 2026 09:31:26 +0000

Mi az a Holter EKG és hogyan működik?

A szívritmuszavarok és más, időszakosan jelentkező szívműködési eltérések felismerése nem minden esetben lehetséges egy rövid, nyugalmi EKG-vizsgálattal. Ilyenkor nyújthat segítséget a Holter EKG, amely hosszabb időn keresztül, a páciens mindennapi tevékenysége közben rögzíti a szív elektromos aktivitását.

A vizsgálat egyik legfontosabb előnye, hogy olyan eltérések dokumentálására is lehetőséget adhat, amelyek a rendelőben készített rövid EKG-felvétel ideje alatt éppen nem jelentkeznek.

Kapcsolódó cikk: EKG-vizsgálatok típusai: nyugalmi, terheléses és Holter EKG – Innomedical

Mit jelent a Holter EKG?

A Holter EKG egy hordozható, hosszú idejű EKG-vizsgálat. A páciens mellkasára helyezett elektródák egy kis méretű, hordozható készülékhez csatlakoznak, amely egy vagy több EKG-elvezetésben rögzíti a szív elektromos aktivitását. Az elvezetések száma és a rögzítés módja az alkalmazott készüléktől függhet.

A hagyományos nyugalmi EKG-val szemben a Holter-monitorozás hosszabb időn keresztül követi a szív működését. Ez növeli annak esélyét, hogy a csak időszakosan jelentkező ritmuszavar a vizsgálat alatt dokumentálható legyen.

Fontos azonban, hogy egy negatív Holter-lelet önmagában nem zár ki minden időszakosan jelentkező ritmuszavart: előfordulhat, hogy a keresett eltérés egyszerűen nem jelentkezik a vizsgálat időtartama alatt.

Hogyan történik a Holter EKG-vizsgálat?

A vizsgálat megkezdésekor elektródákat helyeznek a páciens mellkasára, amelyekhez csatlakoztatják a hordozható EKG-rögzítőt.

A készülék ezt követően a meghatározott vizsgálati idő alatt rögzíti a szív elektromos aktivitását. A páciens az egészségügyi szolgáltató utasításai szerint általában folytathatja szokásos napi tevékenységeit és alvását.

A készülék típusától függően azonban kerülni kellhet például a vízzel való érintkezést vagy az elektródák leválását okozó tevékenységeket.

Miért lehet fontos a tüneti napló?

A vizsgálat során hasznos lehet tüneti napló vezetése. Ebben a páciens feljegyezheti:

a tapasztalt panasz időpontját és időtartamát;
az adott időpontban végzett tevékenységet;
az esetleges kiváltó körülményeket.

Ez segítheti annak megítélését, hogy van-e összefüggés a páciens által érzett panasz és az adott időpontban rögzített szívritmus között.

Mikor lehet szükség Holter EKG-ra?

Holter-monitorozásra elsősorban akkor lehet szükség, ha visszatérő vagy időszakos panasz hátterében szívritmuszavar lehetősége merül fel, de az eltérés a rövid nyugalmi EKG során nem jelentkezik.

Ilyen lehet például:

visszatérő szívdobogásérzés vagy szabálytalan szívverés gyanúja;
episodikus szédülés;
ájulásközeli állapot vagy ájulás, ha annak hátterében ritmuszavar merül fel;
ismert ritmuszavar gyakoriságának vagy jellegének követése;
egyes kezelések hatásának ellenőrzése;
bizonyos esetekben a kamrai extrasystolék mennyiségének meghatározása.

Fontos, hogy például a szívdobogásérzés önmagában nem feltétlenül jelent ritmuszavart. A Holter-vizsgálat egyik célja éppen annak megállapítása lehet, hogy a panasz időpontjában milyen szívritmus rögzíthető.

Mennyi ideig tart a Holter EKG-monitorozás?

A megfelelő monitorozási időtartamot elsősorban a panaszok vagy a feltételezett ritmuszavar gyakorisága, jellege és a vizsgálat célja alapján választják meg.

A klasszikus 24–48 órás Holter EKG elsősorban akkor lehet megfelelő, ha a keresett esemény naponta vagy csaknem naponta jelentkezik.

Ha a panaszok ritkábban fordulnak elő, hosszabb, többnapos monitorozás, eseményrögzítő vagy más ambuláns EKG-monitorozási megoldás lehet célszerű.

A hosszabb vizsgálati idő ugyanakkor önmagában nem garantálja egy ritmuszavar felismerését: az eseménynek a monitorozási időszakban ténylegesen be is kell következnie.

Holter EKG vagy más ambuláns EKG-monitorozás?

A „Holter” elnevezést a hétköznapi szóhasználatban gyakran általánosan használják a hosszabb EKG-monitorozásra. Szakmailag azonban különbség van például a folyamatos Holter, a patch-monitor, az eseményrögzítő, a külső loop recorder és az implantálható loop recorder között.

Ezek az ambuláns EKG-monitorozás különböző módszerei, amelyek közül a klinikai kérdéshez és a panaszok gyakoriságához igazodva választják ki a megfelelő megoldást.

Mi a Holter EKG legfontosabb előnye?

A Holter EKG egyik legfontosabb előnye, hogy nem csupán egy rövid vizsgálati pillanatban, hanem hosszabb időszakon keresztül képes rögzíteni a szív elektromos aktivitását.

Ennek köszönhetően olyan eltérések dokumentálására is lehetőség nyílhat, amelyek például csak bizonyos napszakokban, fizikai aktivitás közben vagy pihenéskor jelentkeznek.

A hosszabb adatrögzítés ugyanakkor jelentős adatmennyiséget eredményez. A korszerű rendszerek automatikus algoritmusai segíthetik az adatok előzetes feldolgozását és az események azonosítását, a végső értékelést azonban egészségügyi szakembernek kell elvégeznie vagy ellenőriznie.

Holter EKG a korszerű kardiológiai diagnosztikában

A Holter EKG a kardiológiai diagnosztika fontos eszköze, amely kiegészítheti a nyugalmi EKG-val és más vizsgálati módszerekkel nyert információkat.

Nem helyettesíti azonban a 12 elvezetéses nyugalmi EKG-t, az echokardiográfiát, a terheléses vizsgálatot vagy más, klinikailag indokolt vizsgálatot.

Egy korszerű diagnosztikai rendszer kialakításakor ezért nem kizárólag az egyes készülékek műszaki paramétereit érdemes figyelembe venni. Fontos szempont lehet a munkafolyamat, az adatok kezelése és kiértékelése, a rendszer használhatósága, valamint a megfelelő szakmai és műszaki támogatás is.

Az Innomedical Trade Kft. kardiológiai diagnosztikai megoldásaival és szakmai támogatásával a megfelelő rendszer kiválasztásától a bevezetésen át a hosszú távú üzemeltetésig támogatja egészségügyi partnereit.

Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

A Mi az a Holter EKG és hogyan működik? bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.

Találkozzunk a Járóbeteg Szakellátási Konferencián Balatonfüreden!

Balla Attila — Wed, 09 Sep 2026 13:27:16 +0000

Az Innomedical Trade Kft. kiállítóként vesz részt a Járóbeteg Szakellátási Konferencia 2026 rendezvényen, amelyet szeptember 16–18. között Balatonfüreden rendeznek meg. Várjuk partnereinket és az egészségügyi szakma képviselőit a 7. standon.

A rendezvényen lehetőség nyílik személyesen is megismerni az Innomedical Trade egészségügyi megoldásait, valamint szakmai kollégáinkkal egyeztetni az intézmények aktuális igényeiről és fejlesztési lehetőségeiről.

Standunkon többek között új EKG- és AED-megoldásainkat mutatjuk be, emellett további, a mindennapi betegellátást támogató orvostechnikai megoldásokkal is készülünk.

Mit mutatunk be a Járóbeteg Szakellátási Konferencia 2026 rendezvényen?

A kiállításon olyan diagnosztikai és életmentő technológiákat mutatunk be, amelyek a mindennapi betegellátás és az egészségügyi intézmények munkájának támogatását szolgálják. Kollégáink a helyszínen részletes tájékoztatást adnak az egyes megoldásokról, azok alkalmazási lehetőségeiről, valamint az intézményi igényekhez igazodó műszaki és szakmai támogatásról.

A személyes találkozás egyben lehetőséget teremt arra is, hogy partnereinkkel az aktuális fejlesztési és beszerzési igényekről egyeztessünk.

Időpont: 2026. szeptember 16–18.
Helyszín: Balatonfüred
Innomedical Trade Kft.: 7. stand

Találkozzunk személyesen – várjuk a 7. standon!

Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

A Találkozzunk a Járóbeteg Szakellátási Konferencián Balatonfüreden! bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.

EKG-vizsgálatok típusai: nyugalmi, terheléses és Holter EKG

Balla Attila — Tue, 05 May 2026 09:27:34 +0000

Az elektrokardiográfia, vagyis az EKG a szív működésének egyik alapvető vizsgálati módszere. Segítségével a szív elektromos aktivitása rögzíthető, így fontos információt adhat többek között a szívritmusról, az ingerületvezetésről és bizonyos kóros eltérésekről.

Az EKG azonban nem egyetlen vizsgálati módszert jelent. Attól függően, hogy milyen körülmények között és mennyi ideig történik az adatgyűjtés, többféle EKG-vizsgálat alkalmazható.

A három leggyakoribb forma a nyugalmi EKG, a terheléses EKG és a hosszabb idejű, ambuláns Holter EKG. Bár mindhárom ugyanazt az alapvető élettani jelenséget, a szív elektromos működését vizsgálja, eltérő klinikai kérdések megválaszolására alkalmasak.

Nyugalmi EKG – pillanatfelvétel a szív elektromos működéséről

A nyugalmi EKG az egyik leggyakrabban alkalmazott kardiológiai vizsgálat. A páciens nyugalmi helyzetben fekszik, miközben a megfelelő testfelszíni pontokra helyezett elektródák segítségével megtörténik a szív elektromos aktivitásának rögzítése.

A vizsgálat gyors, fájdalommentes és nem invazív.

A standard 12 elvezetéses EKG egyszerre több irányból mutatja meg a szív elektromos működését. Az elkészült görbék értékelésével az orvos többek között a szívritmusról, az ingerületképzésről és -vezetésről, valamint egyes szívizom-eltérésekről kaphat információt.

A nyugalmi EKG egyik sajátossága ugyanakkor éppen a rövid vizsgálati időből adódik: alapvetően azt mutatja meg, hogy mi történik a szív elektromos működésében a felvétel készítésének időpontjában.

Ez bizonyos esetekben elegendő, máskor azonban hosszabb megfigyelésre vagy terhelés közbeni vizsgálatra lehet szükség.

Terheléses EKG – amikor a szívet terhelés közben vizsgáljuk

Bizonyos szív-érrendszeri eltérések nyugalomban nem, vagy nem egyértelműen jelentkeznek. Ilyenkor lehet indokolt a szív működésének kontrollált fizikai terhelés közbeni vizsgálata.

A terheléses EKG során a páciens jellemzően futópadon vagy kerékpár-ergométeren végez fokozatosan növekvő fizikai munkát, miközben folyamatosan követhető az EKG.

A vizsgálat során nem kizárólag az EKG-görbe változásai fontosak. A terheléshez kapcsolódó pulzus- és vérnyomásválasz, a páciens terhelhetősége, illetve az esetlegesen megjelenő panaszok együttesen adnak információt az orvos számára.

A terheléses EKG tehát olyan helyzetben mutatja meg a szív működését, amely lényegesen eltér a nyugalmi állapottól.

Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a tünetek elsősorban fizikai aktivitás során jelentkeznek.

Holter EKG – amikor néhány perc nem elegendő

A rövid nyugalmi EKG egyik természetes korlátja, hogy az időszakosan jelentkező eltérések könnyen elkerülhetik a vizsgálat időpontját.

Erre kínál megoldást az ambuláns, hosszabb idejű Holter EKG-monitorozás.

A páciens testére elektródákat helyeznek, amelyek egy kis méretű, hordozható készülékhez csatlakoznak. A készülék hosszabb időn keresztül rögzíti a szív elektromos aktivitását, miközben a páciens jellemzően folytathatja megszokott napi tevékenységét.

A vizsgálat így nem néhány másodpercnyi vagy néhány perces mintát szolgáltat, hanem hosszabb időszak eseményeinek elemzését teszi lehetővé.

Ez különösen értékes lehet olyan panaszok esetén, amelyek csak időszakosan jelentkeznek.

Szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, szédülés vagy más visszatérő panasz esetén előfordulhat, hogy a rendelőben készített nyugalmi EKG éppen teljesen szabályos működést mutat. A hosszabb monitorozás növeli annak lehetőségét, hogy a panasszal egy időben jelentkező ritmusváltozás is rögzítésre kerüljön.

Nyugalmi, terheléses vagy Holter EKG – melyik mire használható?

A három vizsgálati forma nem egymás helyettesítője. Inkább egymást kiegészítő diagnosztikai lehetőségekről beszélhetünk.

Vizsgálat	Vizsgálati helyzet	Időtartam	Legfontosabb jellemző
Nyugalmi EKG	Nyugalmi állapot	Rövid	A szív aktuális elektromos működésének vizsgálata
Terheléses EKG	Fizikai terhelés alatt	A vizsgálat ideje alatt	A szív terhelésre adott válaszának követése
Holter EKG	Mindennapi tevékenység közben	Hosszabb időtartam	Időszakosan jelentkező eltérések rögzítésének lehetősége

A megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása mindig attól függ, hogy milyen klinikai kérdésre keresünk választ.

Egy rövid nyugalmi EKG megfelelő lehet egy adott időpontban fennálló eltérés felismeréséhez, míg egy ritkábban jelentkező ritmuszavar esetében hosszabb monitorozás válhat szükségessé. A fizikai terheléshez kapcsolódó panaszok vizsgálatához pedig más információt adhat a terheléses EKG.

A korszerű EKG-diagnosztika nem csak a készülékről szól

Egy korszerű kardiológiai diagnosztikai rendszer értékét nem kizárólag az határozza meg, hogy milyen EKG-készülék található a rendelőben.

Fontos a megfelelő mérési technológia, az adatok megbízható rögzítése és kezelése, a kiértékelés támogatása, valamint az is, hogy a különböző diagnosztikai eszközök hogyan illeszkednek az intézmény mindennapi munkafolyamataiba.

Más igényei vannak egy kisebb szakrendelőnek, egy kardiológiai centrumnak vagy egy olyan intézménynek, ahol nyugalmi EKG, terheléses vizsgálat és hosszú idejű monitorozás egyaránt történik.

Ezért egy EKG-rendszer kiválasztásakor nem önmagában egy készülék műszaki paramétereiből érdemes kiindulni. A teljes diagnosztikai folyamatot célszerű figyelembe venni – a vizsgálattól az adatok feldolgozásán keresztül egészen a hosszú távú műszaki támogatásig.

Megfelelő megoldás az adott diagnosztikai feladathoz

Az Innomedical Trade célja, hogy az egészségügyi intézmények számára ne egyszerűen egy-egy készüléket biztosítson, hanem az adott szakmai feladathoz illeszkedő megoldás kialakításában is segítséget nyújtson.

A kardiológiai diagnosztika területén ez a megfelelő rendszer kiválasztásától és beszerzésétől a telepítésen és üzembe helyezésen át az oktatásig, szervizig és hosszú távú műszaki támogatásig terjedhet.

Egy partner. Számtalan egészségügyi megoldás.

A EKG-vizsgálatok típusai: nyugalmi, terheléses és Holter EKG bejegyzés először Innomedical-én jelent meg.