Egy rendelőben végzett vérnyomásmérés fontos információt ad az aktuális vérnyomásról, azonban csak egy adott pillanat állapotát mutatja. Az ABPM vizsgálat célja ezzel szemben, hogy hosszabb időn keresztül kövesse a vérnyomás alakulását. A vérnyomás ugyanis a nap folyamán folyamatosan változik: befolyásolhatja többek között a fizikai aktivitás, a stressz, a pihenés és az alvás.
Az ABPM vizsgálat – ambuláns vérnyomás-monitorozás – jellemzően 24 órán keresztül, előre meghatározott időközönként automatikusan méri és rögzíti a vérnyomást, miközben a páciens a megszokott napi tevékenységeit végzi.
Így nem egyetlen mérési értéket, hanem a vérnyomás nappali és éjszakai alakulásáról is részletesebb képet kaphatunk.
Az ABPM az angol Ambulatory Blood Pressure Monitoring kifejezés rövidítése, magyarul ambuláns vérnyomás-monitorozást jelent.
A vizsgálathoz a páciens felkarjára megfelelő méretű mandzsettát helyeznek, amely egy kisméretű, hordozható rögzítőegységhez kapcsolódik. A készülék meghatározott időközönként automatikusan elvégzi a vérnyomásmérést, és eltárolja az eredményeket.
A páciens ezalatt – az egészségügyi szakember utasításait követve – jellemzően folytathatja megszokott napi tevékenységét, így a mérések a rendelőn kívüli, valós élethelyzetekben is megtörténnek.
Az ABPM ezért az úgynevezett rendelőn kívüli vérnyomásmérési módszerek közé tartozik. A korszerű hipertónia-irányelvek fontos szerepet tulajdonítanak a rendelőn kívüli méréseknek a vérnyomás pontosabb megítélésében.
A vizsgálat kezdetén az egészségügyi szakember felhelyezi a megfelelő méretű mandzsettát és a hordozható rögzítőegységet, majd beprogramozza a mérési periódusokat.
A készülék ezt követően nappal és éjszaka is automatikusan méréseket végez.
A pontos mérési gyakoriság az alkalmazott protokolltól és készüléktől függhet. Diagnosztikai ABPM esetén például a NICE azt javasolja, hogy a páciens szokásos ébrenléti időszakában óránként legalább két mérés történjen, és a diagnosztikai értékelés legalább 14 érvényes nappali mérés átlagán alapuljon.
A páciensnek a mérés megkezdésekor célszerű lehetőség szerint megállnia, karját nyugalomban tartania, mert a mozgás befolyásolhatja a mérés sikerességét.
A vizsgálat végén az adatokat letöltik a készülékről, majd megfelelő szoftver segítségével értékelhetők a mért értékek és azok időbeli változásai.
Az ABPM egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyetlen vérnyomásértéket vizsgál.
A rögzített adatokból többek között értékelhető lehet:
Ez lényegesen több információt biztosíthat, mint egyetlen rendelői mérés.
Fontos azonban, hogy az ABPM eredményének klinikai értékelése egészségügyi szakember feladata. Egy-egy kiugró érték önmagában nem feltétlenül értelmezhető a teljes 24 órás mérési sorozat és a páciens klinikai állapotának ismerete nélkül.
A vérnyomás nem állandó érték, ezért természetes, hogy különböző időpontokban eltérő eredmények születhetnek.
Van azonban két olyan jelenség, amelynél különösen fontos lehet a rendelőn kívüli vérnyomásmérés.
Előfordulhat, hogy a rendelőben mért vérnyomás magasabb, miközben a rendelőn kívüli mérések alacsonyabb értékeket mutatnak.
A jelenség egyik oka lehet maga az egészségügyi környezethez kapcsolódó feszültség. A rendelőn kívüli mérések ezért segíthetnek annak megítélésében, hogy a magas rendelői értékek mennyire jellemzőek a páciens hétköznapi vérnyomására.
Ennek lényegében az ellenkezője is előfordulhat: a rendelőben mért vérnyomás nem magas, miközben a rendelőn kívül mért értékek emelkedettek.
Ezt nevezzük maszkolt hipertóniának.
Az ABPM és más rendelőn kívüli vérnyomásmérési módszerek ezért fontos szerepet tölthetnek be azokban az esetekben, amikor a rendelői és a hétköznapi vérnyomásértékek között eltérés feltételezhető.
Az ABPM egyik olyan lehetősége, amelyet a hagyományos rendelői vérnyomásmérés nem biztosít, az alvás alatti vérnyomás követése.
A vérnyomásnak normál körülmények között jellegzetes napi ritmusa van, és alvás közben általában csökken. Az éjszakai vérnyomás alakulása és az úgynevezett dipping státusz ezért további klinikai információval szolgálhat.
Az ESH ajánlásai az ABPM speciális indikációi között kifejezetten megemlítik az éjszakai vérnyomás és a dipping státusz vizsgálatát, például alvási apnoe, krónikus vesebetegség, diabetes, egyes endokrin hipertóniák vagy autonóm működészavar esetén.
Ez az egyik fontos különbség az ABPM és az alkalomszerű rendelői vagy otthoni vérnyomásmérés között.
A két módszer nem teljesen ugyanazt jelenti.
| ABPM | Otthoni vérnyomásmérés (HBPM) | |
|---|---|---|
| Mérés módja | Automatikus, programozott | A páciens végzi |
| Időtartam | Jellemzően 24 óra | Több napon keresztül végezhető |
| Nappali mérés | Igen | Igen |
| Alvás alatti mérés | Igen | Jellemzően nem |
| Napi tevékenység közbeni adatok | Igen | Csak a konkrét mérési időpontokban |
| Hosszú távú önellenőrzés | Nem ez az elsődleges szerepe | Kifejezetten alkalmas lehet rá |
Mindkét módszernek megvan a helye a vérnyomás ellenőrzésében. Ha az ABPM nem megfelelő vagy a páciens nem tolerálja, a NICE például otthoni vérnyomás-monitorozást javasolhat alternatívaként a hipertónia diagnózisának megerősítésére.
A vizsgálat célja, hogy a vérnyomás alakulását a lehető leginkább a páciens megszokott napi életvitele mellett rögzítse.
Ezért általában fontos, hogy a páciens az egészségügyi szakember utasításainak megfelelően viselje a készüléket, és ne változtassa meg indokolatlanul a napi rutinját.
A mérés alatt érdemes kerülni a mandzsetta és a készülék sérülését vagy nedvességgel való érintkezését, ha az adott készülék használati útmutatója ezt előírja. A mérés megkezdésekor a kar nyugalomban tartása segítheti az értékelhető mérési eredmény elkészítését.
Egyes esetekben a páciens tevékenységi vagy tüneti naplót is vezethet. Így az értékelés során összevethetővé válhatnak a vérnyomásváltozások például a fizikai aktivitással, pihenéssel, panaszokkal vagy más eseményekkel.
Az ABPM és a Holter EKG külsőre és a vizsgálat jellegét tekintve mutathat hasonlóságot: mindkettő hordozható eszközzel, hosszabb időn keresztül gyűjt adatokat a páciens mindennapi életvitele mellett.
A két vizsgálat azonban teljesen eltérő élettani paramétert mér.
Az ABPM a vérnyomást méri időszakosan egy felkari mandzsetta segítségével.
A Holter EKG ezzel szemben a szív elektromos aktivitását rögzíti elektródák segítségével, jellemzően folyamatosan.
Ezért az egyik vizsgálat nem helyettesíti a másikat. Bizonyos klinikai helyzetekben ugyanakkor mindkettő fontos információval szolgálhat.
Kapcsolódó cikk: Mi az a Holter EKG és hogyan működik?
Az ABPM alkalmazásáról minden esetben egészségügyi szakember dönt a klinikai helyzet alapján.
A szakmai ajánlások alapján szerepe lehet többek között:
A pontos indikációt és az eredmények értelmezését mindig a kezelőorvos határozza meg.
A vérnyomás dinamikusan változó élettani paraméter. Egy rendelői mérés ezért fontos, de csak egy adott időpont állapotát tükrözi.
Az ABPM 24 órás vérnyomás-monitorozás ezzel szemben nappali és éjszakai mérések sorozatával segíthet részletesebb képet alkotni a vérnyomás alakulásáról.
A technológia azonban önmagában nem elegendő. A megfelelő készülék, a helyesen megválasztott mandzsetta, a megfelelő mérési protokoll, a jó minőségű adatrögzítés és a szakszerű értékelés együtt teszi a vizsgálatot megbízható diagnosztikai eszközzé.
Az ambuláns diagnosztikai rendszer kialakításánál nem kizárólag a készülék műszaki paramétereit érdemes figyelembe venni.
Fontos szempont lehet a pácienskomfort, az egyszerű felhelyezés és programozás, az adatok letöltése és kiértékelése, a szoftveres munkafolyamat, valamint a készülékhez kapcsolódó szakmai és műszaki támogatás.
Az Innomedical Trade Kft. kardiológiai diagnosztikai megoldásaival a megfelelő rendszer kiválasztásától a bevezetésen át a hosszú távú üzemeltetésig támogatja egészségügyi partnereit.